| A Zala folyó mindkét partján elterülő kisváros. A Zalai dombság kiváló bortermelő és vadban gazdag vidéke övezi. Első említése 1247-ben: Zent Gyrolth, 1882-ben: Zala Szent Grót. 1984-ben az országban századikként városi rangot kapott. A mai Zalaszentgrót 8245 fős lélekszámú. A lakóházak többsége vezetékes vízzel ellátott, kiépült a telefonhálózat, épül a szennyvízcsatorna-, és a gázvezetékhálózat. A város lakói öntevékeny kulturális együttesekben /Városi Fúvószenekar, Majorettcsoport, Kamarakórus, Táncegyüttes, Népzenei együttes/ és egyesületekben /Önkéntes tűzoltó, horgász és természetbarát/ tevékenykednek. A mezőgazdaságra az egyéni gazdálkodás jellemző. Helyi rendezvényekkel /Szentgróti Vásár, Augusztusi Borfesztivál, szeptemberi Szüreti Fesztivál,/ élénkítik a helyi gazdasági életet. A város kezdeményezésére 1996-ban megalakult a Zalavölgy Kistérségi Fejlesztési Társulás. A Társulástól az alapító önkormányzatok az infrastruktúra fejlesztését, a kulturális kapcsolatok szélesítését, és az idegenforgalom felvirágoztatását várják. Zalaszentgrót 900 évet meghaladó múltját több értékes műemlék őrzi. Ezek közül kiemelkedik az 1787-ben épített későbarokk-copf stílusú Batthyány-kastély, híres kovácsoltvas kapujával. Gyönyörű, védett park veszi körül, hatalmas platánokkal. A város legrégibb műemléke a Kisszentgróton található romtorony. Említésre méltó továbbá a kastély közelében lévő, 1753-58. között épült, díszes kiképzésű barokk stílusú templom, belsejében Kanizsai Miklós gótikus sírkövével. A város kényelmes szálláshelyekkel, hangulatos éttermekkel, kiváló borokkal és színes kulturális programokkal várja az ide látogatókat. |