| Zalaegerszeg Magyarország délnyugati sarkában, a zalai domdság szélén fekszik. A város nevének első említése 1247-ben: Egurscug, 1588-ban Zala Egerszegh szerepel. A város területe 100 négyzetkilométer, növényzete dús, nyár végén is üde, zöld. Sok a gondozott terület. A zalai megyeszékhelyen 1996-ban 62.077 ember élt. Zalaegerszeg 1990.december 1. óta megyei jogú város. A nyolcvanas években számottevő ipar települt Zalaegerszegre. 1971-ben kezdte működését a Pénzügyi és Számviteli Főiskola. 1990-ben indította első évfolyamát a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolája. A város 4 művelődési otthona mellett fontos szerepet tölt be a zsinagógában a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. A Gébárti-tó partján népi iparművészek és képzőművészek számára Kézművesek Háza épült. A Hevesi Sándor Színházat a hazai színházi élet megbecsült műhelyei között tartják számon. A Göcseji Múzeum 1951-ben jött létre. Kuriózumnak tekinthető a tájegység népi építészetetét bemutató Göcseji falumúzeum. A Magyar Olajipari Múzeum részt vállal az iparág történetének kutatásában. A Göcseji Múzeumban kapott helyet Kisfaludy Strobl Zsigmond kiállítása. A mester Zalaegerszeg díszpolgára, ugyanúgy, mint Pais Dezső akadémikus, nyelvész, Keresztury Dezső akadémikus, író, Baráth Lajos építész, Portisch Lajos sakkmester, Németh János keramikusművész, Degré Alajos jogtörténész, levéltáros és Vajda József népzenegyűjtő. Zalaegerszeg tiszta, jó levegőjének, szép környezetének és műemlékeinek köszönhetően az országjárók, kirándulások célpontjává vált. Kedvelt kirándulóhely a bazitai TV-torony. A 100 méter magas épület kilátójából a göcseji táj szépségében gyönyörködhet a látogató. |