| A város a Bakony közepén 400 m körüli magasságban a Cuha-patak forrásvidékén fekszik, a Veszprémet Győrrel összekötő 82-es főút mentén.
I. István király a környéket királyi birtokká tette, kedvenc vadászterülettel. Alapítása 1182-re tehető, III. Béla király ekkor hívta Magyarországra a cisztercita szerzetesrend tagjait a leghíresebb francia apátságból Clairvaux-ból. Az akkor felépült bazilika és kolostor az idők folyamán elpusztult. Zirc újjáalapítása az 1720-as évekre tehető, a ma látható műemlékek építése ekkor kezdődött.
Az apátság több építkezés során kapta mai formáját, első szintje 1734-ig, a második száz évvel később készült el. A monostor építkezései 1927-ben fejeződtek be, akkor alakult ki belső nagy zárt udvara is. Az udvarban avatták fel a Bakonyi Panteont. Az apátsági épületben működik a műemlék könyvtár, mintegy 60 ezer kötettel. Az állomány legnagyobb része a XVIII.-XIX. századból származik, a ritkaságok közé tartozik tíz XIV.-XV. századbeli kódex. Itt látható Schedel világkrónikája, ami ősnyomtatvány, de a Turóczi krónika is, amit 1488-ban Augsburgban adtak ki. A Bakonyi Természettudományi Múzeum környezetvédelmi oktató központként is működik. A zirci arborétum hazánk második védett parkja, 20 ha-on terül el, 600 féle fa, bokor, cserje látható itt. |