| A vonzó célpont: Veszprém megye
Ősidők óta lakott ez a táj! Lovas község mellett talált őskori leletek révén tudjuk, hogy 80 ezer évvel ezelőtt a veszprémi fennsík déli peremén vörös festékanyagot bányászott az ősember. A lovasi lelet az ember bányászati tevékenységének talán legrégibb, eddig ismert emléke. A bronzkorban behatolt az ember a Bakony rengetegeibe. A korai vaskorban a Balaton hegyvidékének alkalmas pontjain erős földvárak épültek. A római hódítók — akik betelepítették az egész térséget — emlékeit több településen megtalálták, közülük a legjelentősebb a római kori villagazdaság maradványai, a megyeszékhelyhez közeli Baláca-pusztán.
A római uralom utáni évszázadokban a középkori népvándorlás hullámainak volt kitéve a térség. A honfoglaló magyar sereg emlékét a Bakony vidékén számos ősmagyar személynévből vett helynév (Jutas, Tevel, Szalók) és sírlelet őrzi.
A környék nagyobb jelentőségre először I. István király uralkodása alatt tett szert, amikor Veszprém vármegye számos kiváltságot élvezett.
A török uralom alatt a települések nagy része elpusztult. A reformkor haladó nemzeti mozgalmai befogadásra és követőkre találtak az országnak ezen a részén is. A szabadságharc idején a Bakony kiváló búvóhelyül szolgált.
A megye központi fekvése és természeti gazdagsága történelmi, kulturális és gazdasági jelentőségét is megalapozta. A magyarság 1100 évvel ezelőtti honfoglalását követően megyénk kiemelkedő szerepet játszott az új államszervezet létrehozásában. Veszprémben alakult meg az első magyar keresztény püspökség, a város azóta is püspöki — ma már érseki — székhely. Az államalapító Szent István király és különösen felesége Gizella királyné gyakran tartózkodott itt, ezért megyénk székhelye ma is büszkén viseli a királynék városa elnevezést. A megye más települései is említésre méltó történelmi szerepet kaptak Magyarország életében. Pápa református iskolái, kollégiumai, élénk szellemi élete külön is kiemelhető. A történelmi emlékeket őrzi a megye rendkívül gazdag műemlékállománya is, az országban Budapest után itt tartják nyilván a legtöbb, mintegy ezeregyszáz műemléket. Közel 30 ezer ha az országos jelentőségű védett természeti terület a megyében.
Veszprém megye területe 4639 km2, lakóinak száma 378 ezer fő. A 225 település közül 9 városi ranggal bír: a megyeszékhely Veszprém 65 ezer lakosú, Pápa 40, Ajka 34, Várpalota 27, Tapolca 19, Balatonfüred 13, Balatonalmádi és Zirc 8-8, Sümeg 7 ezer lakost számlál. A települések egy része „apró falu”-ként számontartott, mintegy 30 község lélekszáma nem éri el a kétszázat.
A megye területének nagyobb részét a vadregényes Bakony-hegység foglalja el, északon a Kisalföld termékeny síkságának széle határolja, délről a csodálatos tó: a Balaton északi partja, nyugati részén pedig a Balaton-felvidék és a Keszthelyi hegység ölelésében a Tapolcai-medence páratlan szépségű vulkanikus bazaltkúpjai csalogatják a turistákat.
Mind az idegenforgalom, mind a gazdasági kapcsolatok vonatkozásában speciális tényező, hogy jelentős német nemzetiségű népcsoportok élnek a megyében, elsősorban a bakonyi településeken, ahol szlovákok is megtalálhatók.
A nemzetiségi megoszlásnak történelmi okai vannak. A török időkig magyarok lakták a megyét, de a pusztítások nyomán jelentős része elnéptelenedett. A XVIII. században a betelepítéssel jöttek ide a németek és a szlovákok, akik kultúrájuk, szokásaik mellett új kézműipari ágakat is magukkal hoztak.
A megye nemzetiségi térképe másodszor 1945 után változott meg lényegesen, amikor a magát németajkúnak valló lakosság harmadát kitelepítették, helyettük főként a felvidékről hozva népességet.
A megye gazdasági életében kiemelkedő szerepe van az iparnak, amely változatos képet mutat, az élelmiszeripartól a gépiparon át a vegyiparig szinte valamennyi ágazat képviseli magát.
Az ásványkincsek gazdagsága révén több ágazatban is az ország legnagyobb alapanyag szolgáltatója: bauxit, lignit, barnaszén, mangánérc, bazalt, tufa, márga, dolomit.
A „láthatatlan export”, az idegenforgalom elsősorban a Balatonnak köszönhetően igen élénk, hisz' ez a térség Budapest után az ország leglátogatottabb vidéke. Az utóbbi évek erőfeszítéseinek eredményeként a tó vízminősége ma már kifogástalan, így Közép-Európa legnagyobb tava a családi üdülés paradicsomává válhat. A kereskedelmi szálláshelyeken 350 ezer vendéget fogadnak évente, 1,7 millió vendégéjszakára. A forgalom összetételét tekintve a potenciális vendégek a külföldi turisták, az eltöltött vendégéjszakák mintegy 2/3-a külföldi, közülük is 60% feletti a német vendég. A szállásférőhelyekben 36%-os részesedést képviselnek a Balaton északi partjának kempingjei. A szervezett vendégfogadás mellett igen nagy részesedéssel bír a kialakult vendégkörrel rendelkező, nem szervezett fizetővendéglátás.
A turizmus szempontjából is fontos tényező a kereskedelmi infrastruktúra színvonala, melyet befolyásol az a tény, hogy a helyi lakosság és a nemzetközi idegenforgalom eltérő szerkezetű hálózatot igényel. Ebben az ágazatban van legnagyobb arányban jelen a magántőke. Az üzletek kétharmada, a vendéglátóhelyek egynegyede egyéni vállalkozás keretében működik.
A mezőgazdaság számára a talajviszonyok a megye nagy részén kedvezőtlenek, szőlő- és borkultúrája azonban történelmi borvidékei révén igen jelentős, míg élelmiszeriparában a hús és tejágazat szerepe kiemelkedő.
Veszprém megye exportjának legjellemzőbb ágazata a feldolgozóipar, ezen belül a vegyipar, a kohászat és a fémfeldolgozás, valamint a gépipar. A megye tradicionális exportcikkei a nemzetközi hírű herendi porcelán, az ajkai ólomkristály-termékek, a pápai sonka, az alumíniumipari termékek, műtrágyák és növényvédő szerek, autóvillamossági cikkek, mezőgazdasági gépek, bútoripari termékek, építőanyagok, háztartási villamossági gépek.
A befektetni szándékozó külföldiek számára kedvezőek a megye adottságai. Az előnyös földrajzi elhelyezkedés, a jól képzett, kvalifikált munkaerő, a hazai viszonylatban fejlett infrastruktúra kedvezően befolyásolja a külföldiek tőkebefektetési hajlandóságát. Helyi adókedvezmények, munkahelyteremtő és foglalkozásbővítő támogatások, beruházás-fejlesztő preferenciák segítik az új befektetőket. A legtöbb befektető és a legnagyobb tőke Németországból érkezett. A külföldi cégalapítók között a multinacionális világcégek mellett kisvállalkozások is megtalálhatók.
A munkanélküliségi ráta az országos átlagnál alacsonyabb, 9-10% körül változik, alakulását az átlagosnál nagyobb mértékben befolyásolja a Balaton-parti szezonális foglalkoztatás.
A megye infrastrukturális jellemzői az országos átlagnál kedvezőbbek. Az országos közutak hossza 1717 km, melyből autópálya, illetve főút 343 km. A főváros 110 km-re fekszik, vasúton is könnyen elérhető, miként a megye városai is. A telefonhálózat kiépítettsége az országos színvonal felett van. Sokat fejlődött a közműhálózat is, közüzemi vízhálózattal ellátott települések száma 213, míg vezetékes gázzal 27 település rendelkezik.
A megyében az oktatás és egészségügy jó színvonalúnak minősíthető. Idegennyelv-oktatásban a diákok mintegy 70 %-a érintett, legtöbben a német nyelvet tanulják, melyet az angol követ. Három felsőoktatási intézmény székhelye található a megyében és két kihelyezett tagozat. Kiemelkedő intézmény a Veszprémi Egyetem, ahol több mint húszféle szakon szerezhetnek diplomát a hallgatók.
Az egészügy intézményrendszerében meghatározó szerepet tölt be a megyei kórház, amit a közelmúltban bővítettek nagy beruházás keretében. E mellett jelentős részt vállal a megye gyógyellátásában az ajkai és a sümegi kórház, a balatonfüredi Szívkórház.
A megye kulturális és művészeti élete nemzetközileg is elismert. Mindebben kétségtelenül szerepet játszik az, hogy az irodalmi, képzőművészeti, zenei, tudományos élet elitje az év egy részét alkotó munkával töltötte és tölti ma is a Balaton északi partján, vagy a különlegesen idilli hangulatú Káli-medencében, illetve a Bakony és a Somló tájékán. Megfelelően szolgálja a művelődés igényét intézményrendszerünk, gazdag forrásanyaggal bíró múzeumaink, az ország egyik legszebb színházának társulata a megyeszékhelyen.
Szerénytelenség nélkül rögzíthető, hogy Veszprém megye valóban vonzó célpontja Magyarországnak és Európának, az idelátogatók visszajelzései is igazolják, hogy változatos természeti tájaink, történelmi múltunk, kultúránk, műemlékeink, üdülőterületeink felkeresésre és hosszabb tartózkodásra csábítanak. |