A Balatonfelvidék nyugati végén, a városról elnevezett medencében helyezkedik el. A vulkánikus hegyek, a közeli Balaton kedvező életfeltételeket biztosított az első őslakosságnak is, amely a kőkorszaki leletek tanúsága szerint kb. 7 ezer évvel ezelőtt már letelepült. Ma is a rómaiak által kiépített ősi útvonal nyomvonalain közelíthető meg a város. Szláv eredetű neve: Topulcha, magyarul hévizet jelent. A város később elveszítette városi rangját, amit 1966-ban kapott vissza, amikor a Bakonyi Bauxitbánya központja lett.
A környék bazalthegyeire a rómaiak telepítettek először szőlőt, ez a kultúra ma is virágzik, mely által Tapolca lett a vidék borkereskedelmének központja. Fő nevezetessége a Tavasbarlang, melyet 1903-ban fedeztek fel, első lejárata 1912-ben készült el. Turisztikai látványossága mellett asztmás, légzőszervi betegek gyógyítására is kiválóan alkalmas a barlang klímája. A városban született 1763-ban Batsányi János költő. Látogatott nevezetessége a városnak a Malomtó és környéke, a tó körüli kőfalra épült házak olaszos hangulatot árasztanak. A római katolikus templom 1757-ben nyerte el barokkos alakját. Az 1813-ban épült kántorház ma városi múzeum. |