| A Bakony északkeleti csücskében a Keszthelyi-hegységet, a Kisalföldet és a Tapolcaimedencét összekapcsoló völgyben fekszik. Határában őskori kovakő-bányát, római kori település és ókeresztény bazilika romjait tárták fel. Bárhonnan érkezünk is a városba, egyik pillanatról a másikra ott magasodik fölöttünk a vár. A várhegy a Bakony utolsó nyúlványa. Koronája, a sümegi vár a XIII. században került rá, amikor a tatárjárást követően IV. Béla király megépíttette. Legrégibb részei az 1260-as évekből származnak. Mai formájában 1440 után, Vetési Albert püspök idején épült. A vár 1552-től, Veszprém török kézre kerülésétől számított végvárnak, ez időszakban a török veszélyre tekintettel építették át. A Rákóczi szabadságharc idején a kurucok egyik katonai központja, amit az osztrákok visszafoglalnak, majd egy hadgyakorlat ürügyén 1713-ban felgyújtanak. A következő helyreállítási munkálatokra a XX. századig kellett várni. Ekkor került sor a kaputorony, az öregtorony, a Köves-bástya helyreállítására is.
A Dunántúl legnagyobb romvárához kényelmes sétaút vezet. A várudvar déli részén magasodik a XIII. századi öregtorony, a váregyüttes legrégebbi épülete. A torony mögött lévő kis őrtoronyból lenyűgöző kilátás nyílik a tapolcai medence kihűlt vulkánjaira, a Bakony és Kisalföld tájaira. 1989 óta magánvállalkozásban működik, nagyszabású felújítási munkálatokkal, megújuló képpel, hangulatos eseményekkel, várjátékokkal.
A vár után a város legrégebbi műemléke a Szent Ferenc-rendi templom és kolostor, amit 1649-ben kezdtek építeni, értékes a faragott berendezése, a főoltár és mellékoltárok szobrai.
A barokk-kori Sümeg hangulatát árasztja Padányi Bíró Márton püspök által építtetett püspöki palota. A felújításra váró barokk épület 1745-1753 között épült, két évszázadon át volt. püspöki lakhely. A római katolikus plébániatemplom 1756-1759 között épült, belsejét Maulbertsch osztrák festő freskói díszítik.
A Szent István téren áll Kisfaludy Sándor szülőháza, ma emlékház és városi múzeum. |