Pápától 8 km-re, a Bakony lábánál egy festői 35 ha-os víztároló szomszédságában terül el, nevét egy Árpád-házi hercegtől kapta. Az oklevelek 1422-ben említik először. Lakói a középkorban jobbágyok voltak, akik később a török pusztítás elöl elmenekültek. A zirci cisztercita apátság birtoka lévén, sziléziai, frank, morva és horvát telepesekkel népesítették be a falut. A századfordulótól kezdve népessége csökkenő, egyrészt az Amerikába kivándoroltak, másrészt a kitelepítés miatt. A falu máig is fennmaradt értékes műemlékeit a cisztercita rend építette, mint pl. a római katolikus templomot, a kálváriát, a plébániát és az uradalmi házat. Legújabbkori nevezetessége a volt szovjet földalatti katonai bázis. |