A Balaton északi partján fekvő kis község. Árpád-kori település királyi birtok, tárnokok és más népek földje. Az itt élők legfontosabb megélhetési forrása a szőlőtermesztés volt. Ezt folytatja a lakosság nagy része ma is. Jellegzetes zamatos Balatonfelvidéki bort állítanak elő a szőlősgazdák.
Lovas község nevezetessége az 1951 tavaszán Mészáros Gyula régész által feltárt őskori festékbanya. Az ásatások során előkerült leletek alapján i. e. 75-85 ezer évre tehető. A világ egyik legrégebbi festékbányáját már 40 ezer évvel ezelőtt használta az ősember.
A község nevezetessége még az 1774-ben már fennálló temploma, valamint a településen található gazdag vastartalmú Savanyúvíz forrás. |