| Zomba már az ókorban is lakott volt. A Római Birodalom idejéből maradt ránk az a bronzszobor, amely zombai Sz rnyas Géniusz néven ismert, s a Nemzeti Múzeumban található.
Néhány éve a régészek egy avarkorból származó település nyomaira bukkantak.
A honfoglaló magyarok is letelepedtek, a környék településeinek nevei µrp d törzsét idézik.
A községről első írásos emlék 1015-ben keletkezett. A későbbi korokat hom ly fedi. Tudjuk, hogy a falu elpusztult a török hódolts g idején. A XVIII. sz. elején a Dunántúl nyugati részéről magyar, majd német telepesek érkeztek. A németek és a község földesura katolikusok voltak, a magyarok evangélikusok. A szabad vall sgyakorlat korl toz sa miatt az evangélikusok elhagyt k a falut, s a mai Orosházát megalapítva az alföldön telepedtek. le. A falu mezőgazdaságból élt, néhány iparos család látta el a lakosságot iparcikkel. A kiegyezés után malom, téglagyár, sajtüzem épült. A század elején gazdálkodáshoz értő, szorgalmas parasztok éltek itt. Erről árulkodnak a nagy portájú tekintélyes parasztházak, amelyek az utolsó évtizedekben eltűntek, átadva helyüket a modern, új épületeknek. A falu utcái szilárd burkolatúak, vízvezeték, gázfűtés, telefon, kábeltelevízió szolgálja az itt élők egészséges, kényelmes életét. A Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet a megye jelentős pénzintézete, a Zombai Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet meghatározó szerepet játszik a község gazdasági életében. |