Felső-Nána község határa a kőkorszakban is élénk emberi tevékenység színhelye volt. A Szák nemzetség tette rá a kezét. Egy 1271-ben kelt levél már plébáni t és vásártartási jogot is említ. A török hódoltság alatt a település elpusztult.
A mindenéből kifosztott őslakosság valószínűleg lerombolt otthona helyett alapított új falut a jelenlegi Felsőnána területén.
1945 április-május hónapjában telepedtek le az első székely családok.
A felvidékről idetelepítettek 1947-ben érkeztek mintegy 90 fővel.
A lakosság többsége mezőgazdasági munkával foglalkozik.
Felsőnána lakosságának nagyobb része római katolikus, kisebb részben evangélikus és mindössze 3-4 család református vallású.
A település egyetlen műemlék jellegű épülete az 1789-ben épült evangélikus templom.
Felsőnána közismert nevezetessége az, hogy a falu határában található Tolna megye geológiai középpontja, melyet Juhos László szobrászművész alkotása jelez. 1984-től minden szeptemberben Béke-túra keretében itt találkoznak a környező települések |