Tolna megye második legnagyobb települése, csaknem 21 ezer lakosával. Három megye határán, az egykoron mocsaras Kapos-völgy egyik legkedvezőbb átkelési helyén keletkezett. A római korban fontos útmenti település, évszázadokkal később királyi birtok. A középkorban a Dombay család kapta birtokul, a város inenn és várukrol kapta nevét. Írásos emlékben a vár említése 1313-ban történik. A család utolsó leszármazottja Dombay János örökös nélkül halt meg, így feleségén keresztül aki Werbőczi István leánya volt, a Werbőcziekre szállt a vár tulajdonjoga. E várfalak között írta a jogtudós híres munkáját a Hármaskönyvet (Tripartitium).
A török időkben Tinódi Lantos Sebestyén itt írta „Jáson és Medea" című széphistóriáját.
Az 1700- as évek elején a császári csapatok a várat lerombolták. A XVIII. sz-tól az Esterházyak tulajdona, birtokközpont.
1873-tól kezdődően vasúti csomópont, mely meghatározója volt a város további fejlődésének.
A második világháború idején itt élt Kodály Zoltán.
A város mai arculatára nagy hatással van Gunaras, mely gyógyfürdőjével országhatárokon túl is ismert.
A város jelenlegi adottságai lehetővé teszik a regionális logisztikai központ szerepének felvállalását, valamint Gunaras fejlesztésével Tolna megye nyugati turisztikai centrumává is válhat. |