| Nyíregyházától 60 km-re északkeletre, a Tisza mentén, a Szamos torkolat közelében fekszik. A Kraszna is a város határában torkollik a Tiszába. Vásárosnamény 4 önálló településből -Vásárosnamény, Vitka, Gergelyi, Ugornya- alakult ki. Utóbbi kettőt 1939-ben Gergelyiugornya néven egyesítették. A terület gazdag régészeti emlékekben. Újkőkori, rézkori, bronzkori, leleteket is feltártak. A bronzkorban földvár létezett itt. Naményt 1214-ben említették először. A középkori település 1351-től a Lónyay család birtoka volt. 1717 után az Eötvös család birtokolta egészen 1945-ig. 1703-ban az itteni Lónyay kastélyban adta ki II. Rákóczi Ferenc híres pátensét, amelyben a megye nemességét fegyverbe szólította. 1919-ben véres ütközetet vívtak a román intervenciós seregek ellen. A román királyi csapatok a Tisza hidat felrobbantották. A Vid ispánról elnevezett Vitkát 1300-ban említették. Gergelyit, mint a Tákosi család birtokát 1425-ben tüntették fel. Ugornyát szintén Tákosi birtokként Luxembrugi Zsigmond adta 1389-ben Gergely fia Miklósnak. 1979-ben, amikor újra városi rangot kapott Vásárosnamény, hozzácsatolták Vitka és Gergelyiugornya községeket. A két városrészt híd köti össze. A Beregi Múzeum az ún. Tomcsányi kiskastélyban mutatja be Bereg történetét. A négy saroktornyos, manzárdtetős épület a 17. század első harmadában épült. Az 1720-ban épült Eötvös-kúriában iskolatörténeti gyűjteményt helyeztek el. A református templom a 15. században épült, 1937-ben lebontották és 1833-ban emelt tornyához új templomot építettek. |