A román határ közelében fekszik, Mátészalkától dél-délkeletre. 1335-ben említik a Gut-Keled nembeliek egyik birtokaként. 1354-ben a sárvári monostorhoz tartozott. 1711 után mint Rákóczi birtokot a kincstár elkobozta. 1746-ban Károlyi Ferenc vette meg és német telepesekkel népesítette be. A magyar jobbágyokat 1749-ben Börvelybe telepítette át. 1945-ig Károlyi birtok volt. 1945-ben németajkú lakosait malenkij robotra hurcolták el. Határába olvadt a középkori Kaplony nembeli birtok, Bódvaj-Vállaj. 1950-ben Mérk és Vállaj községeket egyesítették Mérkvállaj néven, majd 1955-ben különváltak. 1971-től Mérk tanácsához tartozott, Tiborszállás társközséggel. 1990-től önálló. Neogótikus temploma 1914-18 között épült. Trianon után ez volt a szatmári részek püspökségi temploma. Ma is láthatók az 1903-as tűzvész után az egykori sváb gazdák által épített téglaoromzatú cifracsűrök. |