A Szatmári-síkságon fekszik Csengertől délkeletre, az ecsedi láp közelében. Elnevezése a magyar úr szó személynévi változatából ered. A jellegzetes kisnemesi települést 1291-1303 között említik. A 14. században és a későbbiekben is az Uray család birtokolta. 1642-ben egy részét gróf Károlyi Ádám szerezte meg. Az ecsedi láp a 18. század elején a falut elpusztította, ezért középkori helyéről Csenger felé települt át. 1724-1800 között lakatlan puszta volt. Az Uray család 1810-ben román jobbágyokat telepített a területre. A trianoni békekötéskor egy részét Romániához csatolták, majd a határkiigazítással visszakapta. 1971-től Csengerújfalu társközsége volt. 1990-től önálló. A református templom 1928-ban épült, nyolcszögletű tornya 23 méter magas. |