A Szatmári-síkságon fekszik Csengertől északkeletre. 1314-ben említik, mint a Gut-Keled nemzetség egyik birtokát. Neve feltehetően aljnövényzet nélküli ligetes helyet jelölhetett. A 14. században a Rozsályi Kun és a Drágffy család birtokolta. Szűz Máriáról elnevezett Pálos rendi kolostorának 1476-ban a Drágffyak voltak kegyurai. A kolostor nyomai az 1960-as években még fellelhetők voltak Kishódos határában. A 16-17. században a szatmári vár tartozéka volt a falu. A 19. század elején egyedül a Rhédey család birtokolta. 1989-ben Fehérgyarmat városkörnyéki községe és Rozsály társközsége volt. 1990-től önálló. Református temploma 1932-ben épült. Tornya 28 méter magas. 1797-ben épített régebbi templomát lebontották 1940-ben. Jellegzetes favázas, sövényfalú népi épületéből néhány még fellelhető. |