A Beregi-síkságon fekszik a Tisza partján, Vásárosnaménytől északra. Területén 1910-ben óriási mamutcsontot találtak. 1289-ben említik. A 13. században a Gut-Keled nembeli Kozma és Ivánka, a Drug, a Várdai, a Balkányi, Kerecsényi és Konák Kállai család birtokolta. 1369-ben Erzsébet királyné birtoka lett. 1488-as beiktatása után birtokosáról, Konák Kállai Jánosról a falut egy ideig Konák-Szalkának nevezték. 1566-ban a harcok következtében elpusztult. A falu népe nagy erőkkel csatlakozott Rákóczi szabadságharcához. 1848-ban nemzetőröket szervezett. 1860-ban épült meg a Tisza töltés itteni szakasza. A község villamosítása 1954-ben kezdődött. A református templom 1913-ban épült. |