| A nyíri Mezőségben települt, Tiszalöktől észak-északkeletre, a Nagy-morotva nevű Tisza holtág mentén. Nevének nagy előtagja korabeli méretére utal. 1245-ben pusztaságként ismerték. 1332-ben a tatárjárás után gyorsan benépesült hely Nagyfalu néven szerepelt. Templomáról 1459-ben Egyházasnagyfalu néven említik. A 15. században az egri káptalan, a Téthy és a Jékely családok voltak földesurai. A 16. században váltakozva említették Nagyfalu és Újfalu néven. 1683-ban Thököly Imre Hatházi Gergely kuruckapitánynak ajándékozta. A labancok elpusztították és 1791-ig pusztaság volt. Később a Bónis család telepítette újra. Az 1888-as tiszai árvíz a falut lerombolta, a századfordulón benépesült. 1984-től Nyíregyháza városkörnyékéhez tartozott, önálló tanácsú községként. Református templomát Tolcsvay Bónis László építtette 1788-89-ben copf stílusban. A római katolikus plébánia Bónis-kúriaként épült 1780 körül. Szent László tiszteletére 1946-ban modern vonalú római katolikus templom épült. A közeli Virányospusztán 1840 körül épült klasszicista Miklós-kúriát az 1950-es években megcsonkították és átépítették. |