Az Északkelet-Nyírségben fekszik, Záhonytól délre. 1896-ban 18 sírból álló, páratlanul gazdag honfoglalás kori temetőt tártak fel, benne a híres bezdédi tarsolylemezzel. Bezder alakban 1212-ben említik. A falu neve személynévi eredetű. Károly Róbert a Tomaj nembeli Losonczy családnak adományozta. A 16. században a Báthory, Homonnai, Várdai, Csapi családok birtokolták. A 18. század elején 10 kuruc nemes élt itt. A falu 1848-ban nemzetőrséget szervezett és honvédeket állított ki. 1898-ban egyik szabolcsi központja volt a Várkonyi-féle agrárszocialista mozgalomnak. 1919-ben román megszállást szenvedett. Református temploma a 15. században épült gótikus stílusban. Tornyát 1838-ban emelték. A római katolikus templom 1845-ben épült. A község 1992-ben emlékművet állított második |