| A Tisza itt lép magyar területre. A község a Szatmári-síkságon, Fehérgyarmattól északkeletre fekszik az ukrán határ mentén. Fontos közúti határátkelő Kárpátalja, Beregszász felé. 1181-ben említik a cégényi monostor birtokaként, még Semjén néven. Az itteni Semjén falut 1322-ig a Gut-Keled nemzetség birtokolta. 1366-ban mint pusztafalut tartották nyilván a becsi vár tartozékaként. Történetének kiemelkedő dátuma 1703. július 14., amikor az Ocskay László által vezérelt kuruc csapatok a Rákóczi szabadságharc első csatáját nyerték a híres tiszabecsi átkelés során. Emlékére 1905-ben állítottak emlékoszlopot. Tiszabecs 1983-tól Magosliget, Tiszacsécse, Tiszakóród, Uszka, Milota nagyközségi közös tanács székhelye volt. 1989-ben Fehérgyarmat városkörnyéki községe lett. 1991-től önálló. Református temploma 1907-ben épült. Lakóházain a népi építészet több helyen fellelhető, annak ellenére, hogy több értékes épület került Szentendre és Nyíregyháza szabadtéri néprajzi múzeumaiba. Emléktábla és emlékszoba őrzi Szabó Lőrinc emlékét, aki 1908-18 között nagybátyjánál, Szabó Mihálynál töltötte nyarait. Tiszabecs a Tisza-túrák kiindulópontja, strandja és kempingje kedvelt kirándulóhely. |