| A Tiszaháton fekszik, Tiszalöktől észak-északkeletre a Tisza partján. 1067-ben említik, mint a szabolcsi vár birtokát. Foglalkozásnév eredetű elnevezése arra utal, hogy királyi várnépek, szolganépek lakták. A tatárjárás során elpusztult, 1245-ben pusztaként jelzik. IV. Béla a Gut-Keled nembeli István ispánnak adományozta. A 14. század elején került a Báthoryak kezébe, akik három évszázadon keresztül uralták. A 17. században Bethlen Gábor majd a Rákóczi család birtokolta. 1711 után elkobozták, kincstári tulajdonná lett a jobbágyfelszabadításig. Ezidőtájt rutén, görög és római katolikus jobbágycsaládok telepedtek le. Egy 19. század eleji tűzvész teljesen elpusztította, hamarosan újjáépült. A görög katolikus templomot késő barokk stílusban, 1795-ben Szűz Mária tiszteletére emelték. Az 1944-ben tornyával együtt felrobbantott templomot 1948-ban új homlokzattal építették újjá. |