A Délkelet-Nyírségben fekszik, Nyírbátortól délkeletre. Az Árpád-korban keletkezett falut először 1341-ben említik. Elnevezése a szláv eredetű terem szóból származik. Másik névváltozata, a Bánknétereme hajdani birtokosára utal. A 14. század közepétől a Báthoryak voltak földesurai. Feltehetően a török időkben elpusztult. 1873-ban Mátészalka határrészeként, 1888-ban Vállaj külterületi lakott helyeként jegyezték. Utóbbihoz 1952-ig tartozott. 1907-ben Pusztaterem részeként tartották nyilván: Dohányosmajor, Fűzfáskút, Cselédlak, Viktortelek, Erdészlak, Erdőőrtelek külterületi helyeket. Ezekből, valamint Nagyfenék és Sárgaháza környékéből alakult ki az új, a középkori falu emlékét nevében felelevenítő község. 1971-től Aporligettel közös tanácsa volt. 1989-ben Nyírbátor vonzáskörzetéhez sorolták. 1990-ben önálló lett. Római katolikus temploma a népi barokk építészet egyszerű darabja. |