| A Szatmári-síkságon fekszik. Fehérgyarmattól északkeletre az ukrán határ közelében. Nemzeti zarándokhely, Kölcsey Ferenc lakóhelye.
1181-ben említik a cégényi monostor birtokaként. Eredetileg lovas jobbágyok, szolgák, és a névadó Cseke nevű erdőőr lakta.
Fő birtokosa évszázadokon keresztül a Kölcsey nemzetség volt.
Dózsa bukása után több Kölcseyt fej- és jószágvesztésre ítélték.
1565-ben török és német csapatok okoztak megpróbáltatásokat a falunak.
1717-ben tatár csapatok pusztították.
1907-ig a községet Csekének nevezték.
A lakosság a Kölcsey Ferenc iránti tiszteletből Kölcsey-Csekére kért változtatást, ezt Kölcse község neve miatt nem engedélyezték.
A református templom 1875-ben épült.
A római katolikus templomot 1841-ben emelték klasszicista stílusban.
A református temető 1973. óta védett. Csónak alakú fejfáiról is nevezetes.
1938. óta áll itt Kölcsey klasszicista stílusú síremléke.
A Kölcsey-emlékszoba a művelődési házban látogatható. Előtte Marton László Kölcsey-emlékműve és az eredeti 1854-es síremlék oszlopa áll.
Nevezetesség továbbá a Vasvári utca 18. sz. népi műemlékház és a vendégfogadó 1851-ben emelt tornácos épülete. |