| A Szatmári-síkságon fekszik Vásárosnaménytól dél-délkeletre.
Neve a közeli folyó nagy kanyarulatából ered.
Nevét 1290-ben említi IV. Kun László oklevele.
A 14. században a Czudar, Rozgonyi és Várdai családok birtoka volt a Perényiek mellett.
Utóbbi családnak egészen 1945-ig voltak itt földjei.
A 18. század elejére elpusztult falu 1713-ban kezdett benépesedni.
Földesurai a herceg Eszterházy és a Lónyay család voltak.
A Kraszna és a Szamos 1970. májusában elöntötte a község jó részét.
Története során területébe olvadt Bachna és Tenyke.
1973-tól Szamoskér társközsége volt tanácsi székhelyként.
Körjegyzőségéhez ma is Szamoskér tartozik.
Református temploma 1843-63-ban épült romantikus stílusban.
30 m magas tornyára 1885-ben került mostani sisakja.
Egész alakos katonaszobor őrzi a falu hősi halottainak emlékét. |