| A Tisza partján fekszik Tiszalöktől észak-északkeletre.
A régi Szabolcs megye névadó faluja Szabolcs vezérről kapta nevét.
A 10. században már állt híres földvára, ahol az Árpád-korban országgyűléseket is tartottak. A műemléki védettséget élvező terület Közép-Európa egyik legjelentősebb földerődítménye.
Nevét már Anonymus Gesta Hungarorumja említi.
1321-ben a Gut-Keled nembeli Pál fia Miklós birtokolta.
A 16. században nagyobb része a tokaji várhoz tartozott.
A Rákóczi birtokká lett falut a kincstár 1711. után elkobozta.
1720-ban a Török, Patay és Szombathy családok kapták meg. A 19. század közepén kizárólagos kincstári tulajdonban volt.
1971-től Timár-ral közös tanácsa volt. 1984-89-ben Nyíregyháza városkörnyékéhez tartozott.
Református temploma a 11. században épült, nevezetes műemlék. A 15. században gótikus elemeket kapott.
A Mudrány-kúria klasszicista épületében ipar és képzőművészeti tárlat látható.
A Töttös-kúriát a 18. században építették barokk stílusban.
1896-ban a Földvár területén állították a Milleneumi emlékoszlopot.
Szabolcs vezér bronz szobrát 1996-ban avatták.
Árkádos emlékmű őrzi a falu világháborús áldozatainak névsorát. |