A Szatmári-síkságon fekszik Fehérgyarmattól északkeletre.
Védett terület a határában lévő Rekeszerdő. Tölgy, nemesnyár, akáctársulások jellemzik.
Területén újkőkori, bronzkori és kora Árpád-kori leleteket tártak fel.
A Szente-Mágócs nemzetség birtokaként 1181-ben említik.
A 13. században a Csaholyi család birtokolta. Többszöri változás után a 19. században a Teleki, Kende és Tarányi famíliák osztoztak területén.
A falut 1717-ben tatár csapatok dúlták fel.
A kolerajárvány 1855-ben és 1872-ben tizedelte lakosságát.
1971-től 1990-ig Kölcse társközsége volt. 1984-től Fehérgyarmat városkörnyékéhez tartozott.
1990-től önálló.
Református temploma a 15. században épült késő gótikus stílusban.
későbarokk tornyát 1807-ben emelték.
A népi építészet régi lakóházain még fellelhető. |