A Dél-Nyírségben fekszik Nyírbátortól délre a román határ közelében. A Peresnek, Pereznek neveket 1215-ben és 1219-ben említik a Váradi Regestrum. Az elnevezés szláv megfelelője, tavat, mocsarat illetve penészt is jelenthetett.
Fekvésénél fogva a középkori falu - a Nyírábrány felőli domb környékén feküdt - Közép-Szolnok, Bihar, Szatmár és Szabolcs vármegyékhez is tartozott.
A 14. században a Penészleki család birtokolta. 1422-ben Álmosdi Csire János és János kapták meg Luxemburgi Zsigmondtól.
A 16. században a Lónyai és Rákóczi család osztozott rajta.
Az 1647-es török pusztítás után a 18. század elejéig pusztasággá lett. 1725-től a 19. század végéig a Rhédey család volt legnagyobb birtokosa.
1773-ban nagyszámú rutén települt be Munkács környékéről.
1989-ben közvetlen megyei irányítás alá került. 1990-től önálló.
Nevezetessége az 1938-ban emelt templom, amely az ország legnagyobb görög katolikus temploma. |