Az Északkelet-Nyírségben fekszik Mátészalkától nyugat-északnyugatra.
A 14. század elején a Kaplony nembeli Paposi Tákosi és Mikai családok perlekedtek a birtok jogáért.
1468-ban királyi adományként kapta egyik részét Mátyás királytól Hetey György.
A 17. század végén Tolvay Borbála bírt a legnagyobb birtokrésszel.
Többszöri házasságtörése miatt azt férjének Krucsay Jánosnak juttatta, de 1716-ban lefejezték, így a birtok teljesen a Krucsayak kezébe került.
A jobbágyfelszabadítás idején a Horváth és Szombathy családok voltak földesurai.
1966-90. között Jármi társközsége volt, majd 1992-ig Jármi körjegyzőségéhez tartozott. 1992-től önálló.
Késő gótikus katolikus temploma a 14. században épült.
1997-től múzeumként szolgál.
Az új katolikus templom 1941-ben épült a római és görög katolikus hívek közös szolgálatára.
A református templom 1836-ban épült, torony nélkül. 1876-ban javították, 1913-ban újjáépítették, 1957-ben ismét felújították. Haranglábja 1913-ban készült. |