| A Közép-Nyírségben fekszik Nyíregyházától 18 km-re északkeletre a 4-es főút mentén.
Nevét 1220 körül említi a Váradi Regestrum, Hene és Szolnok falvakkal együttes birtokként.
Nevét a szláv eredetű Bogdán elnevezésű uráról kaphatta.
A bogdán szó Isten ajándékát jelenti.
Mint Bogdánteleke szerepel először a Bogdányi család birtokaként. A neves família a 18. sz. volt itt földesúr. A 17. században a Jármy Orosz és Bay családok osztoztak területén. A 18. században feldarabolódott Bogdányi birtok java részét Barkóczy János szerezte meg.
A török idők végére három középkori falu, Gecsetelke, Hene és Szolnok kihalt területe olvadt be Nyírbogdány határába.
A református templom késő barokk formáját 1796-1800. között kapta korábbi falak felhasználásával.
A Szalánczy-kastély 1873-ban épült.
1800-ban fogsága idején a faluban találkozhatott Kazinczy Ferenc édesanyjával.
Balásházy János mezőgazdász 1857-ben itt kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia felépítését. |