| Az Északkelet-Nyírségben fekszik, Nyíregyházától 40 km-re, délkeletre. Először 1279-ben említik, amikor a Gut-Keled nembeli Báthory ősök örökölték. 1280-ban IV. Kun Lászlótó vásártartási jogot kapott András fia Bereck. Évszázadokon keresztül a Báthoryak birtokolták. A 14. században mezővárossá, a környék kereskedelmi központjává fejlődött. Bátor híres várában kötött titkos szerződést 1549-ben János Zsigmond és I. Ferdinánd. A Báthory család 1613-as kihalása után Bethlen Gábor, majd a Rákócziak birtoka lett. 1711 után a Károlyiak szerezték meg. Vásárai még a századfordulón is híresek voltak. A szovjet csapatok 1944. október 29-én vonultak be. 1886-ban városi rangját elvesztette, 1973-ban visszakapta. A református templom Magyarország egyik legszebb késő gótikus alkotása. 1488-1511 között épült Báthory István erdélyi vajda jóvoltából. A Báthoryak családi nyughelye. Itt temették 1613-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelmet is. A fa harangtorony tölgyfagerendákból épült 1640 táján. A római Szent Ferenc, minorita templom 1480 körül épült kolostortemplomként. 1587-ben Petraskó román vajda csapatai feldúlták. A Báthoryak ősi várából egy 15-16. századi dongaboltozatos téglaépület maradványként látható. Felismerhető a 16-17. századi palánkvár árokvonala. A minorita kolostor 1733-ban emelt tömbjében működik a Báthori István Múzeum. A köztéri alkotások közül Báthory István erdélyi fejedelem szobra az egyik legjelentősebb. |