A Szatmári-síkságon fekszik Fehérgyarmattól keletre.
Területén gazdag, bronzkori leletanyagot találtak.
Nevét egyrészt a nyír szláv megfelelőjétől, másrészt az egykor erdeiben élt borzokról származtatják.
1181-ben említik először.
A Borzovay család ősi birtokát 1436-ban a Kölcseyek szerezték meg.
A mohácsi csata után martalócok dúlták fel, 1662-ben a szatmári német helyőrség katonái rabolták ki.
Az ellenség megfékezésére az erdőben fekvő falut körülárkolták és a Nóborda patak vizével az árkot feltöltötték. Az árkok nyomai még kivehetők.
A 19. században a Kálos, Erdélyi, Pápay, Mandy családok voltak földesurai.
Akasztófa-hely nevű határrészét a hírhedt Haynau birtok kapcsán kapta.
1990. előtt Nagyszekeres tárközségeként Fehérgyarmat városkörnyékéhez tartozott. 1990-től önálló. |