| A Beregi-síkságon fekszik Vásárosnaménytól észak-északnyugatra.
Területén kőkori és szkíta leletanyagot találtak. Neve ősi kalor törzsnévre utal, valamint Kisszekeres közelségére.
1214-ben említik a Kaplony nembeli Simon birtokaként.
1310. körül a nemzetség Imregi ága Bel és Külvarsányt eladta. Határába olvadt Emőcstelke és hozzátartozott Szállásdomb.
1366-ban Butykai Pál kijelöltette Ó és Újvarsány határait.
Az Orosz testvérek 1419-ben kapták a falut királyi adományként.
A 16. században Dálnoki Székely Antal kisvárdai várkapitány lett a falu földesura.
Tucatnyi család birtoklását követően a jobbágyfelszabadításkor a Gyulay, Eötvös, Vay és Újhelyi családok osztoztak területén.
1972-ben Gyüre és Nagyvarsány Varánygyüre néven egyesültek.
1990-ben népszavazása döntött újbóli önállóságáról.
Református temploma 15. századi gótikus eredetű. Legutóbb 1926-ban építették át szecessziós ízlés szerint. Itt őrzik a nevezetes Váradi Bibliát 1661-ból.
A római katolikus templom 1920.körül épült.
A baptisták 1946-49 között építették templomukat. |