| A Közép-Nyírségben fekszik, Nyíregyházától 15 km-re délkeletre. Elnevezését egyrészt a kallómalmok nevéből, másfelől a sár szláv megfelelőjéből származtatják. Újabban a magyar Kál személynév származékának tartják. Az Árpád-korban a Kállay család birtokközpontja volt. 1325-ben vásártartási jogot szerzett, majd mezőváros lett. Királyi engedéllyel 1754-ben épült a Várkastély. Végvárát is a Kállayak építették 1580 körül. A kurucok kezére került várat 1709-ben labanc csapatok felgyújtották. Később lerombolták. 1747-1876 között Szabolcs vármegye székhelye volt. 1848-ban itt szervezték a szabolcsi önkéntes zászlóaljat. 1876-ban városi és megyeszékhelyi rangját elvesztette. 1989-től újból város. Története folyamán határába olvadt be 1950-ben Kiskálló, továbbá a középkori Harang, Butyka és Félegyháza falvak. Nagykálló nevéhez fűződik a híres kállai kettős néptánc hagyománya. Gótikus eredetű református templomát 1710 körül barokk stílusban állították. A római katolikus templomot 1780-ban szentelték Szent Péter és Pál apostol tiszteletére. A görög katolikus templom 18. századi, torony nélküli barokk épület. Kiskálló görög katolikus temploma 1847-ben épült. A Megyei Ideg- és Elmegyógyintézet tömbjét barokk stílusban 1769-85 között emelték. Ez volt a megyeháza. Kiskállón a már lebontott Kállay-kastély parkjában még áll a múlt században emelt Ínség-domb. Emléktábla őrzi a híres szülött, a legendás Simonyi óbester huszárezredes emlékét. Korányi Frigyes (1828-1913) neves orvos emlékháza a Szabadság téren áll. |