| A Délkelet-Nyírségben fekszik, Mátészalkától dél-délkeletre, a Kraszna mentén. Elnevezése az öccs, fiatalabb testvér szóból származik. A nagy előtagot a valamikori Kisecsedtől való megkülönböztetésként kapta. A honfoglalás idején. A honfoglalás idején a Sárvári-dombon Tas vezér földvárat építtetett. A 11. században a Gut-Keled nemzetség monostort alapított. 1217-ben említik először. 1334-ben Károly Róbert engedélyezte a később híressé vált várának felépítését. A jól védhető mocsári várat 1484-1490 között Báthory András erősítette meg. 1621-ben Bethlen Gábor itt őrizte a magyar Szent Koronát. 1705-ben foglalták el a kuruc csapatok. 1711 után a császáriak bosszúból felrobbantották. A 18. században a Károlyi család birtokolta. Mezővárosi rangjától 1876-ban megfosztották. Az ecsedi lápot 1895-től kezdve lecsapolták. A református templom 1863-ban épült neogótikus stílusban. A Sárvári-dombon láthatók az egykori Szent Péter-monostor maradványai. 1930-ban emelték az Országzászló emlékművet Rákóczi emlékére. A harangtorony emlékművet 1993-ban állították. 1991-ben készült a világháborús emlékmű. Az 56-os kopjafát 1989-ben állították. Ipari műemlék az 1914-20 között épült villanytelep. 1996-ban Millecentenáriumi emlékművet emeltek. |