| A Szatmári-síkságon fekszik Csenger szomszédságában a román határ mentén.
A hagyomány szerint a 15. században olvadt össze Tótfaluból és Komlódból. Tótfalut először 1312-ben említik.
Korábbi neve Dombó volt, s a tölgy szláv megfelelőjétől eredt. A 11. században itt megtelepült magyarok itt szlávokat találtak. A falu a 12. században a Csák-nemzetség Szamos-parti uradalmához tartozott.
Előbb a Darai család birtokolta, majd a Dumbóinak - Dombainak ismert família élt itt.
1428-ban a Csákiak szerezték meg. Az elmagyarosodott falut akkoriban hívták Tótfalunak.
A magyar növénynevet hordozó Komlód egy 1337-es oklevélben kap említést. 1367-ben Komlódi Miklós birtoka volt. Feltehetően a Csák-uradalomhoz tartozott. 1511-ben Kisvárdai György királyi adományként kapott területéből.
A századfordulótól 1945-ig a Kossuth család birtokolta.
1970-ben a falu nagy része a Szamos árvízétől elpusztult.
1990-től Szamostatárfalvával a Csengeri körjegyzőséghez tartozik.
Református temploma 1855-ben épült, késő barokk és klasszicista jegyeket ötvöz.
1835-ben épült a késő barokk római katolikus kápolna.
A volt Becsky-, majd Kossuth-kúria a 18. században épült Manzárdtetős, késő barokk épület, klasszicista elemekkel. |