| A Szatmári-síkságon fekszik Fehérgyarmattól északkeletre, az ukrán határ közelében. Környékének a Palád-patak és az Öreg-Túr mentén fekvő erdői a Szatmár-Beregi Tájvédelmi körzethez tartoznak.
Kispalád területe igen gazdag bronzkori leletekben. 1940-56 között több alkalommal kerültek elő fegyverek, agyagedények, bronztekercsek.
Neve az iszapos helyet jelölő, palaj szóból származik. A Kis előtag az Ukrajnához tartozó Nagypalád közelségére utal. Elsőnek a Csaholyi család birtokolta. 1453-ban az Újhelyi família szerzett birtokrészt.
1455-ben Gödényházy István szerezte meg a másik részt.
A 16-17. században kamarai birtokként a szatmári várhoz tartozott.
A 18. századtól egészen a 20. század fordulójáig a Barkóczy, Teleki, Károlyi, Kállay, Szerdahelyi, Becsky, Török, Angyalossy, Bakos, Jenei és Hunyadi családok osztoztak területén.
1984-től 1989-ig Botpalád társközségeként Fehérgyarmat városkörnyékéhez tartozott.
1990-től önálló, Körjegyzősége Botpaláddal közös.
Református temploma 1903-1911. között épült neogót stílusban. |