| A Szatmári-síkságon fekszik Fehérgyarmattól délkeletre. Területén római és Árpád-kori leleteket találtak.
Nevét egy 1314-es oklevél említi. Az elnevezés utal a János személynévre és a szláv Mojtech személynévre. 1950-ben Jánk és Majtis községekből alakult.
Jánkot 1314-ben említik először.
Az Árpád-korban a Jánkyak birtokolták. Utolsó földesura a Hadik-Barkóczy család volt. A korabeli mezőváros középkori középkori fejlődését a Szatmárnémetibe vezető kereskedelmi út segítette.
A század elején körjegyzőségi székhely volt.
Maytist 1328-ban említi oklevél.
Első földesura a Majtissy család volt. A 17. század második felében a Vay család kezébe került.
A 19. században a Vállyi família szerezte meg. Majtisról szól Végh Antal: Kenyér és vászon c. könyve. A 60-as években összeépült községet 1970-ben a Szamos áradása nagyrészt lerombolta, majd újjáépült. A római katolikus templom gótikus műemlék. A 15. században pálos-rendi templom volt. 1538-ban a reformátusok elfoglalták. Tőlük 1751-ben Barkóczy Zsigmond tábornok foglaltatta vissza. A görög katolikus templom 1855-ben épült, késő klasszicista stílusban.
Még áll a Szuhányi-Vállyi kastély egy része. Klasszicista alkotás. |