| A Közép-Nyírségben fekszik, Nyíregyházától 25 km-re északra. Az Apátszeg és a Hatvankor nevű Tisza holtágak menti árterek védett területek. Az őskortól lakott területen gepida, avar, szarmata leleteket is találtak. Ibránytól délnyugatra található a nevezetes Fekete-halom, ahová i.sz. 247-ben Kniva gót fejedelmet temették. 1280 körül említik a falu nevét. Az Ibrányi család a 14. századtól birtokolta. 1324-ben a települést Egyházasibrány néven is ismerték. 1435-ben az ősi Ibrányi család kihalt, a beházasodott Vay István ettől kezdve Vayai Ibrányinak nevezte famíliáját. 1463-ban a Tisza egyik szigetén várkastély épült. 1848-tól 1944-ig az Ibrányi és a Lónyay család birtokolta. Városi rangra 1993-ban emelkedett. Története során határába olvadtak a középkori Apáti, Csur, Esztár, Filep, Szentpétertelke falvak. Román kori eredetű református templomát 1510 körül gótikus jelleggel átalakították. Tornyát 1834-44-ben emelték. A római katolikus Nagyboldogasszony-templom 1876-ban épült eklektikus stílusban. A klasszicista stílusú Bleuer-kúria a 19. században épült. 1983 óta áll Ibrányban Borbás Tibor híres Földosztó című szobra az 1919-es földosztás emlékére. További nevezetesség a Tisza-strand melletti üdülőfalu, az Ibrányi Galéria, a Helytörténeti Gyűjtemény és a Millecentenáriumi Emlékpark. |