| Az Északkelet-Nyírségben fekszik, Nyíregyházától 44 km-re, keletre. Neve a falu egykori királyi hódászairól eredt.
A másik, Hetény nevet a 15. századig használták. Törzsnévi illetve személynévi eredetű.
Hetényt először 1272-ben említik V. István Álmos ugocsai és erdődi ispánnak adományozta. 1298-ban a Dersi család őse, István vette meg. 1450-re Hetény pusztává lett, a lakott hely Hodász néven fennmaradt. A falu népe 1514-ben lerombolta Dersi László házát.
1654-ben a Barkóczy és Károlyi család lett itt földesúr. A későbbiekben a Lónyay és a Kölcsey-Kende család szerzett birtokjogot.
A 18. században a Jármy, a Vay, az Ibrányi család, a 19. században már 19 família osztozott területén.
1944-ben negyven zsidó családot deportáltak a községből.
Református temploma, azonos lehet a 14. században már meglévő Szent Imre templommal. 1530. körül a reformátusok szerezték meg.
A görög katolikus templom a 19. század elején épült, késő barokk alkotás. |