| A Beregi-síkságon fekszik, Vásárosnaménytől keletre. Hete és Fejércse falvak az elmúlt évszázad során épültek egybe. A területen még 1823-ban találtak gazdag aranyékszerekből, bronzvésőkből álló leletanyagot. A Bécsi Császári Gyűjtemény azidőtájt mint barbár kori emléket jegyezte be a feltárt anyagot. Hetét, ezt a régi kisnemesi települést 1299-ben Hetei Mátyás és fia, László birtokolta. A 15. században a Dancs, Báthory, Kercsi Demjén, Oláh, Nagy, Csarnavodai, Szepesi, Matucsinai családok birtokolták. 1543-ban birtokrészt szerzett Büdi Mihály beregi főispán és ezzel egészen 1583-ig tartó határvillongás kezdődött a faluban. A honfoglalás kori alapítású falucska 1566-os tatár betörés során megsemmisült. A későbbiekben újjátelepült község 1848-ban honvédeket állított a haza védelmére. Fejércsét 1299-ben említik először Márokpapi szomszédságában. Nevét a határ hajdani fehér taváról kaphatta. A 13. században a Várdai és Csarnavodai családok birtokolták. 1559-ben 5 kisebb elkobzott kisnemesi birtokot Szilágyi Bálint szerzett meg. Mellette a Perényi, Kállay, Bay és Rhédey családok is tulajdonhoz jutottak. 1876-ban társközségként Tarpa közös igazgatása alá kerültek. A két falu 1960-ban egyesült önálló községgé. Középkori temploma 1768-ban leégett. A mai, késő barokk klasszicizáló jellegű református templomot 1802-ben szentelték fel. |