A Szamos egyik holtága mentén fekszik a Szatmári síkságon Fehérgyarmattól délkeletre. 1314-ben említik először. A település neve a Hermann, német személynévből és az éles kanyart jelentő szeg köznévből ered.
1315-ben Károly Róbert a Barsa nem-beli Kopasz nádor birtokát, Tamás beregi és ugocsai ispánnak adományozta. A 15. században a váradi püspök és káptalan birtokolták.
1611-ben Melich Péteré lett. A későbbiekben a Barkóczy család kezébe került. Ők uralták a 19. század közepéig.
1984-89. között Jánkmajtis társközségeként Fehérgyarmat városkörnyékéhez tartozott.
Önálló 1990-től.
Református temploma klasszicista stílusú.
Építését az 1797. és 1821. közötti időszakra teszik. |