| A Szatmári-síkságon fekszik Fehérgyarmattól délkeletre.
Elnevezése eredetét a török eredetű Gyö, Gyü méltóságnévből illetve a lomhát, ügyefogyottat jelentő gügye szóból származtatják.
Egy 1284-es oklevél említi először. A Gyügye család 1378-tól birtokolta. A 15. században az Újlakyak és a Várdaiak voltak földesurai. 1611-ben Nyáry Pál szerezte meg. A 19. században a Kállay, Barkóczy, Szuhányi és Kondor családok osztoztak területén.
1984-től Cégénydányáddal közösen Fehérgyarmat városkörnyékéhez tartozott.
Református temploma még a 13. században épült a Boldogságos Szűz tiszteletére. A román stílusú, de gótikus jegyeket is hordozó templomot 1767-ben újjáépítették. Ekkor kapta barokk berendezését. |