Nyíregyházától északkeletre 30 km-re fekszik a Rétközben. Nevét egy 1282-es oklevél említi. A falu a szabolcsi vár birtoka volt. A királyi adományt Kun Lászlótól kapott családok utódait Gégényieknek nevezték. A terület egyik faluját előbb Belgégénynek, majd Egyházasgégénynek nevezték. A 15-17. században a Várdai család birtokolta egy részét. Másik részén a 15-16. században a Megyery, Petneházy, Ibrányi és Nyakas családok osztoztak. A 18. század elejére az egyik falurész pusztává lett. Az egykori Külgégény területén fennmaradt az élet.
A jobbágyfelszabadítás idején a Jósa és Jármy családoké voltak nagyobb földbirtokok. 1989-ben a község közvetlen megyei irányítás alá került. 1990-től önálló.
Nevezetesség az eklektikus stílusan a századelőn épült református templom és a Millecentenáriumi emlékparkban álló világháborús kegyeleti emlékoszlop. |