| A Nyugat-Nyírségben, Nyíregyházától északkeletre fekszik 40 km-re. Gávavencsellő 1971-ben jött létre Gáva és Vencsellő egyesülésével. Mindkét falu története az államalapítás táján kezdődött. Gáva a szabolcsi várispánság birtoka volt. 1245-ben a Gut-Keled nembeli István Comes királyi adományként kapta. A 16. században Dobó István utódai mellett a Gávai és a Csűri családok voltak legnagyobb földesurai. A 17. század első felében Nagy- és Kisgávából állt. Vencsellő neve Vecelin lovag nevére vezethető vissza. Az Aba nembeli Péter 1067 körül adományozta a százdi apátságnak. 1693-ban Aspremont gróf birtoka volt. A Rákóczi szabadságharc idején elnéptelenedett. A 18. század végén Újvencsellőre a Dessewffy család telepített németeket. 1983-tól az egyesített nagyközség Nyíregyháza városkörnyékéhez tartozott a szomszédos Balsával együtt. 1990-től önálló. A gávai református templom téglából épült 1804 és 1816 között. A II. világháború végén a németek felrobbantották. Újjáépítése 1948-tól 1958-ig tartott. A gávai katolikus templom 1898-ban épült. Tornyát a németek felrobbantották. Újjáépült 1948-ban. A temetőben történelmi emlékhely, Rakovszky Sámuel 1848-as honvédezredes sírhelye található. A vencsellői református templom 1820-ban épült, tornyát 1867-ben emelték. Az 1919-es román pusztítás idején megmaradt, majd 1944. október 31-én a németek felrobbantották. A görög katolikus templom tornya is hasonló sorsra jutott, 1946-47-ben a késő barokk stílusú templomhajó rossz állapota miatt az új tornyot melléépítették. 1921-ben átépítették régi tornyának ledőlése miatt a katolikus templomot. Homlokzatát a németek felrobbantották. A modern haranglábat 1974-ben emelték. Neobarokk stílusú az 1898-ban két korábbi kastély összeépítéséből keletkezett Dessewffy-kastély. Kápolnája tornyát 1944-ben a németek felrobbantották. A községben emlékművek őrzik a II. világháborús áldozatok és az 1945 után malenkij robotra hurcoltak emlékét. |