| A Szatmári-síkságon fekszik Csengertől északkeletre az ukrán határ közelében. 1263-ban említik először a Gut-Keled nemzetségbeli Pelbárt ispán birtokaként. Neve személynévi eredetű. 1264-ben Pelbárt Comes felesége a férjétől kapott birtokát a váradi püspöknek adományozta. A 15. századtól hosszú évszázadokra a Gacsály család szerezte meg. A 16. század elején rozsályi Kun László szerezte meg egy részét. 1550-ben a Kun család kezére került az egész falu. A középkorban magyarok lakták. Mohács után a falu sokat szenvedett az átvonuló seregektől. 1709-ben pestis tizedelte lakóit, az 1717-es tatár betörés szinte teljesen elpusztította. 1989-ben Fehérgyarmat városkörnyéki községe volt. 1990-től önálló. A református templomot középkori falak felhasználásával 1734-1759 között újjáépítették barokk stílusban. Mennyezetét díszes kazetták borítják. A református paplak 1834-ben épült, földszintes késő barokk épület. |