| A Szatmári-síkságon fekszik a Szamoshát jellegzetes egyutcás útifaluja. Nyíregyházától keletre, 70 km távolságra. Neve a szláv eredetű nyúzóból és a régi, lókedvelőt jelentő görög Fülpös személynévből ered. 1181-ben említik a cégényi monostor birtokaként. Előtte a király vadászai lakhatták. 1417-ben a Domahidiak lerohanták a falut és teljesen elpusztították. Ekkor kapta a Pusztadaróc nevet. 1575-ben Filpessi Ferenc szerzett itt részbirtokot, majd 1590-ben eladta Tardy Vörös Orbán huszártisztnek. A 19. században az Ilosvay és a Gulácsy családok voltak nagyobb földesurai. A 20. század első felében Luby Zsigmond és a Jéky család tulajdonában voltak nagyobb földterületek. A református téglatemplom 1871-ben épült. Berendezése 18. századi eredetű. |