| A Délkelet-Nyírségben fekszik Mátészalkától dél-délkeletre. Nevét egy 1341-es oklevél említi, másik nevét, a Boholt is szerepeltetve. A Bohol török eredetű személynév lehetett, a Fábiánháza név a latin Fabianusból átvett magyar Fábián személynévből adódik. Valószínűsíthetően a Hont-Pázmámy nemzetség telepíthette. Ennek egyik tagja Mojs fia Mihály 1332-ben elzálogosította. 1341-ben Báthory Bereck fiai ecsedi uradalmukhoz kapcsolták. A 15. században Szatmár vármegyéből Szabolcsba került a falu területe. Abban az időben a Báthoryak mellett a Báth és az Országh család birtokolta. 1487-ben a Harasztiak kezében jutott. A Báthory család kihalása után a király birtoka volt, azt követően a Bethlen, majd a Rákóczi családé. A Rákóczi-szabadságharc végére a falu helyén puszta maradt. 1720 körül Wesselényi István tulajdona lett. 1746-48 között gróf Károlyi Ferenc megvásárolta. Magyarokat és ruténeket is telepített. 1862-ben a falu kétharmada leégett. 1971-től 90-ig Fábiánháza Nagyecsedhez tartozott. 1991 óta önálló önkormányzattal bír. Műemlék jellegű református temploma 1802-ben épült, majd azt 1833-ban toronnyal toldották meg. A görög katolikus templomot 1875-ben építették, berendezése eklektikus. A II. világháborús emlékművet 1993-ban állították. |