| A Szatmári-síkságon települt, Fehérgyarmattól délkeletre. A községtől északkeletre folyik a Szamos menti víztározót tápláló Máty-csatorna. A település neve az ómagyar Csegő személynévből született. Egy 1209-es oklevél említi Tímár nevezetű lopással vádolt lakosát. 1405-ben a Drágffy család volt a földesúr. 1555-ben a kihalt família birtokát Báthory Miklós kapta meg királyi adományként. 1574-ben szintén királyi adományként a Székely család tulajdonába került. 1746-tól a 20. század közepéig a Vécsey família birtokolta. 1970-ben a tiszai nagy árvíz a falu 90 százalékát elpusztította. Az újjáépítés során új utcák épültek. 1973-tól 1989-ig Jánkmajtis társközségeként Fehérgyarmat városkörnyékéhez tartozott. 1990-től önálló. A Szent Demeter tiszteletére épült görög katolikus templom országos műemlék. A 14. században emelték bizánci stílusban. A nevezetes csegöldi táblakép, az Alföld egyetlen megmaradt szárnyasoltára az esztergomi Keresztény Múzeumban látható. |