| A Szatmári-síkságon települt a Szamos mellett, Fehérgyarmattól 7 km-re. Területén megtalálták a középkori monostor nyomait. Egy 1181-es oklevél említi a Szent Szűz tiszteletére emelt monostorát. 1912-ben egyesült Czégény és Dányád. A név eredeztethető a Czege személynévből, a szegletet, kanyart is jelentő szeg köznévből, a Damján személynévből. Czégény a Kölcsey nemzetség legrégebbi települése volt. A monostort is a család őse, Kölcsey alispán alapította. Az 1289-ben hiteles helyként számontartott falu lakosságát a Domahidi család 1417-ben Dányádra telepítette. A 15. században a Matucsnai, a Báthory és a Drágffy famíliák is birtokot szereztek. A 18. századra ismét a Kölcsey família lett a legnagyobb birtokos. A 20. században a báró Kende család uralta. Dányádot a 15. században a Kölcseyek és a Domahidiek birtokolták. A későbbiekben a Kölcsey-Kende família volt jelentősebb birtokosa. Cégénydányád 1984-ben Fehérgyarmat városkörnyékéhez tartozott. 1990-től önálló közigazgatású. A református templom késő barokk stílusban 1797-ben épült, romantikus tornyát 1863-ban emelték. 1833-ban épült a klasszicista stílusú Kende kúria. Mára 17 hektárra zsugorodott kertjében platánóriások, mocsárciprusok, kaukázusi szárnyasdiók, kanadai vasfák találhatók. 1920 körül emelték az első világháborús hősök emlékoszlopát. |