Vásárosnaménytől kelet-északkeletre fekszik a Beregi-síkságon, az Ukrajna felé nemzetközi határátkelővel bíró település. Területén bronzkori, római kori, vandál leletanyagot tártak fel. A Várszeg nevű határrészen őskori földvár nyomai vehetők ki. Nevét egy 1279-es oklevél említi Suran alakban. A szó ótörök eredetű. Az okmányok tanúsága szerint a középkorban két falu, Kissurány és Nagysurány létezett itt. A területet 1566-ban tatár csapatok dúlták fel, a lakosságot elhurcolták. A 16. századtól kezdődően a 19. századra a Bay család lett a határ legnagyobb birtokosa. Bay György birtokán 1925-ben mintagazdaságot alakított ki. A református templom eredeti gótikus formájában még Nagy Lajos idején épült. 1715-ben Bay Ferenc átalakította barokk ízlés szerint. 1828-tól 1930-ig ide temetkezett a Bay család. A Bay kúriát késő barokk formájában a 18. század végén építették ki korábbi alapokon. Az Uray-kastély a 19. században Ybl Miklós tervei alapján épült. A múlt század végén emelték a római katolikus templomot. |