| A Közép-Nyírségben, Nyírbátortól dél-délkeletre fekvő szabálytalan alaprajzú halmazfalu. Nevét először 1224-ben a Váradi Regestrum említi. Feltehetően a török eredetű elnevezés lápos, vizenyős helyre utal. A tatárjárás során elpusztult falut a Gut-Keled nemzetség telepítette újra. A 14. században a Balkányi család birtokolták. Később a Czudar és a Kállay család tulajdonává lett. 1673-ban a faluban császári vitézek kaptak földet. A török időket követően határába olvadtak be az elnéptelenedett Aba, Görény és Perked faluk. 1938-ig a nagykállói járáshoz tartozott. 1938-50 között a ligetaljai járáshoz. 1950-től ismét a nagykállói járásba került. 1989-ben Nyírbátor vonzáskörzetébe sorolták nagyközségként. 1990-től önálló önkormányzattal bír. A tájra jellemző népi építészet paticsfalas lakóházainak döntő többségét az 50-es évek nagy átépítései során lebontották. Református templomának falai a gótika jegyében épültek a 14. században. A török alatt üressé vált templomot később barokk formában átalakították. A Gencsy-kastély eklektikus formájában a 19. század második felében alakult ki. Alapfalai 1774-esek. A temetőben 1811-ben emelték Gencsy Sámuelné Losonczy Borbála klasszicista síremlékét. A Gencsy család sírboltja eklektikus építmény. |